Az utolsó szó jogán

,,Esélyt kérek a túlélésre – mondta Zuschlag az utolsó szó jogán 2010. március 17. 11:48 H. I. „Nem túlzok, ha azt mondom: nekem sem jelenem, sem jövőm nincs ebben az országban. Éppen ezért nem kérek mást a bíróságtól, mint azt, hogy újrakezdhessem az életem. Hosszabb idejű fegyház után erre nincs esély – mondta ma délelőtt Zuschlag János az utolsó szó jogán. A vádlott szerint az ügyészség érzelmileg elfogult az ügyben. Végső stádiumába érkezett ma délelőtt a Zuschlag-per: a vádlottak az utolsó szó jogán szólalhattak fel. További tárgyalásokra már nem kerül sor, március 31-én következik az ítélethirdetés. Zuschlag János mintegy negyedórán keresztül beszélt. Először arra tért ki, hogy véleménye szerint az ügyészség tudatosan törvénysértőnek állítja be a vádiratban szereplő egyesületek tevékenységét, noha szerinte nagyszámú pályázat valós volt, és rengeteg program meg is valósult a szervezetek révén. – Voltak olyan nyári táborok, ahol a mi ügyetlenkedésünk miatt nem sikerült elszámolni, de azt nem lehet állítani, hogy eleve fiktív egyesületekkel akartunk pénzt szerezni – jelentette ki az elsőrendű vádlott. Zuschlag az utolsó szó jogán azt is elmondta: az ügyészség figyelmen kívül hagyja, hogy kényszerpályán mozgott, a finanszírozást szerinte máshogy nem lehetett megoldani. – Nem örömmel tettem, rossz és törvénytelen megoldást választottam – ismerte el. Zuschlag kijelentette: ha nem ő lenne az ügy főszereplője, és nem az MSZP lenne az érintett párt, akkor az egész „soha nem kapott volna ekkora hangsúlyt, nem lett volna száz tárgyalási nap a perben, és nem lett volna bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény a vád”. – Lehet, hogy jogilag nem, de érzelmileg elfogult az ügyészség. Mindenért törleszteni akar a vádhatóság, ami miatt nem tudott vádat emelni – jelentette ki Zuschlag. Zuschlag olyan büntetést kért magára, amely lehetővé teszi, hogy életét újrakezdhesse Magyarországon. – Esélyt kérek a túlélésre. Nem túlzok, ha azt mondom: nekem sem jelenem, sem jövőm nincs ebben az országban. Egy súlyosabb, az ügyészség által kért tizenkét és fél éves fegyházbüntetés igazságtalan lenne. Higgye el a tisztelt bíróság, hogy volt időm megbánni a történteket. Ha módomban állna, másként oldanám meg a szervezetek finanszírozását. Nem kérek mást a bíróságtól, mint azt, hogy újrakezdhessem az életem. Hosszabb idejű fegyház után erre nincs esély – mondta Zuschlag. A nap során a többi tizenöt vádlott is lehetőséget kap arra, hogy felszólaljon az utolsó szó jogán." (forrás: www.baon.hu)

,,Maffia-ügy"? - Egy tényállás értelmezésének kérdései

,,A Btk. csinált a magyar politikusból maffiózót?

Egyértelműen példát akart statuálni a bíróság a Zuschlag-ügyben, ráadásul az egész eljárás – az egykori és hivatalban levő állami vezetők tanúkénti bíróság elé citálása például – azt sugallja, hogy az ügy nem volt mentes a politikai felhangoktól sem.

Ezt állítja több szakértő. Egyes vélemények szerint az ügyészség és a bíróság sem bizonyult pártatlannak. Ennek tudható be – vélik többen –, hogy egy nem is különösebben nagy kárt okozó vagyon elleni bűncselekmény miatt első fokon, nem jogerősen Zuschlag Jánost nyolc és fél év börtönre ítélték, miközben gyakran az emberölést is meg lehet úszni kevesebbel.

Inkább szakmai szempontból tartja aggályosnak az ügyet Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter. Szerinte ugyanis baj van a Btk.-val, mert az élet és a testi épség, illetve a vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények szankciói nem válnak el egymástól eléggé. Vagyis: a büntetési tételek nem fejezik ki azt az általános erkölcsi elvet, amely szerint az emberi élet fontosabb bármely vagyontárgynál. Emiatt fordulhat elő, hogy egy tolvaj vagy csaló akár többet is ülhet, mint egy gyilkosság elkövetője.

Kétségtelen, hogy a Zuschlagügyben hozott ítélet ettől az ellentmondástól függetlenül is figyelemre méltó módon eltér a megszokottól – fogalmaz Bárándy. Tehát a hetvenmilliós csalás és pár bagatell bűncselekmény miatt kiszabott verdikt – tekintettel arra is, hogy ezúttal emberek élete vagy testi épsége egyetlen pillanatig sem került veszélybe – rendkívül súlyosnak minősíthető.

Ha viszont elfogadjuk, hogy Zuschlag és társai bűnszervezet tagjaként követték el cselekményeiket, az ítélet már kifejezetten enyhének tűnik – árnyalja a képet az ügyvéd –, mert a különösen nagy kárt okozó csalás esetén kiróható legfeljebb nyolc év börtön ebben az esetben tizenhatra nő. Bárándy szerint Zuschlag jelentéktelen figura, nem keresztapa. Úgy véli, a Btk. indokolatlanul szélesítette ki a maffiabűnözés körébe sorolható cselekmények körét azzal, hogy a bűnszervezet fogalmát igen nagyvonalúan határozta meg. Ehhez elég, ha létrejön egy „három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése”.

– Lehet ugyan elfogultsággal vádolni az ügyészt vagy a bírót, ám nem az igazságszolgáltatás, hanem a Btk. csinált Zuschlagékból maffiabűnözőt – hangsúlyozza Bárándy. Leszögezi: Zuschlag politikusként, a közbizalommal visszaélve csalt, ami önmagában súlyos megítélés alá esik, de ettől még nem maffiózó. Az eljárás során ugyanakkor nyilván kiderült, hogy a cselekmények alapján meg kell állapítani a bűnszervezet létét, és ettől kezdve minden kényszerpályán folyt: az ügyész emiatt emelt vádat, a bíró pedig ennek megfelelően hozott ítéletet. Arról is csak a jogszabályok tehetnek, teszi hozzá Bárándy, hogy egy jó magaviseletű gyilkost például feltételesen szabadon lehet engedni, de Zuschlagot nem.

Mindezek alapján érdemes meggondolni, hogy nem lenne-e célszerűbb az Európa Tanács (ET) bűnszervezetre vonatkozó ajánlását alkalmazni – véli Bárándy. Az csaknem tucatnyi pontban sorolja fel a maffiabűnözés jellemzőit, idesorolva egyebek mellett az erőszakot, a tanúk megfélemlítését, a sajtó, a politikusok, illetve állami szervek befolyásolására való törekvést és a pénzmosást. Ezek mindegyikének egyidejű megvalósulását az ET sem követeli meg, mégis, mindez a bűnszervezet jóval árnyaltabb meghatározását adja.

Az ügy kapcsán felvetődik, hogy a bíró miért minősítette éles hangon a Zuschlagék által benyújtott pályázatokat, és milyen információk birtokában tett utalásokat rá, hogy a vádlottak pontosan tudták: nem kell különösebben igyekezni, mert azokat valaki úgyis elfogadja. Ebből arra lehet következtetni, hogy más személyek felelőssége is szóba jöhetne. Az ügyvéd szerint nincs ebben semmi furcsaság, mert a bírót nem lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a cselekményt minősítse. A vádtól azonban akkor sem térhet el, ha más személyek szerepe is gyanúsnak tűnik, vagyis: az ügyészség előterjesztésén nem léphet túl. A vádhatóság pedig szuverén módon dönt, hogy emel-e vádat, és milyen cselekmények alapján teszi azt. Tény ugyanakkor – teszi hozzá az ügyvéd –, hogy az ügyészség ilyen irányú tevékenysége nem tekinthető transzparensnek.

Azt Bárándy sem vitatja, hogy a viszonylag egyszerű tényállás miatt nehezen érthető, miért húzódott ilyen sokáig az eljárás, ami nem erősíti az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitet. A demonstratív külsőségekre sem volt szükség, bár az ügyvéd szerint mostanában a bűnüldöző hatóságokban mutatkozik némi hajlam effélére: rabláncon vezetik Zuschlagot, bilincsbe verik a BKV már nem túl fiatal volt személyzeti vezetőjét, kommandósok rohanják le az egyetemi rektort. Ez persze jogilag rendben van, legfeljebb – teszi hozzá – furcsa."
(forrás: www.nol.hu)

Egy tisztánlátó cikk:

,,Zuschlag a mártír
MKT
| | 2010. április 1., csütörtök 19:44 | Frissítve: 2010. április 1.
Kenyeret és cirkuszt! Ha kenyér nincs, legalább cirkusz legyen. Meg is van. A Zuschlag ügy jó kis politikai cirkusszá vált, amivel ki lehet elégíteni a „nép” vérszomját. Az ügy a politikai élet megtisztulásának szimbóluma lehetne, de inkább a koncepciós perek újraindításának kezdetévé válhat.

A Zuschlag-ügyben nem tud a bíróság olyan súlyos ítéletet hozni, amit a „nép” ne tartana kevésnek, mert a „nép” bűnösöket akar. Valakit, aki felel rossz sorsáért, aki elviszi a balhét, akit ha végre börtönbe csuknak vagy fellógatnak, minden jóra fordul. Csak úgy, hirtelen. De hiába a vérszomj, hiába a súlyos büntetés, az, hogy Zuschlag börtönben rohad, elégtételt adhat, de csak akkor használ az országnak, ha a tanulságok pozitívak. A jelen állás szerint inkább csak port hintettünk a szemünkbe, hogy ne lássuk az igazi gondokat. Ami önmagában az első negatív fejlemény. A többi tanulsággal is csak ártunk magunknak.

Legtöbben, még a baloldalon is örültek, amikor Zuschlagot letartóztatták. Úgy gondolhatták, hőssé válthatnak. Egy párt, amelyik a saját politikusát letartóztatja, tényleg hős lehetett volna. Aztán Zuschlagról kiderül, inkább csak az első dominó. Letartóztatása volt a jel, hogy a szocik nem sérthetetlenek, őket is börtönbe lehet csukni. A párt hős helyett minden gondunk okozójává tökéletes bűnbakká vált, és az események végképp kicsúsztak kezéből.

A Zuschlag-ügy jó lecke és példa lehetett volna a politikusoknak, hogy saját pártjuk nem védi meg őket minden körülmények között. Nem lehet büntetlenül lopni. Megdőlt volna a tétel, hogy nálunk kapcsolatokkal mindent el lehet intézni. Az első számú lecke mégsem ez lett, hanem hogy soha ne buktasd le a párttársadat, és minden körülmények között védd meg, akármit követett el, mert ha kiderül valami, annak beláthatatlanok lesznek a következményei. Úgy gondolom, ezt minden valamit magára adó politikus megértette, és nem is várhatók több lebukás a magyar közéletben.

Bármekkora is legyen a „nép” vérszomja, az ítélettel túllőttek az értelmes célon. Ez után még a szocikat gyűlölő értelmiségnek is el kell gondolkodni a tanulságokon. Nem a középkorban vagyunk, ahol a nyilvános kivégzések adtak jó szórakozást a népnek, és terelték el a figyelmet a valódi gondokról. Az ítéletet mindenképpen koncepciósnak nevezhetjük, abban az értelemben, hogy jobban motiválta a nép vérszomjának kielégítése és a választások közelsége, mint a korrupciós ügyekben eddig megszokott gyakorlat.

Az egész sztoriban a perérték már a kezdetektől viccelődés tárgya volt. 70 millió forint olyan alacsony a korrupcióbizniszben, hogy még kerekítési hibának sem tekinthető. Egy autópálya-kilométeren jóval több a csúszó, de a Postabank- és a Kulcsár-ügy összege ennek több százszorosa. Nem tudom, mennyit költöttünk közpénzből az ügy „felgöngyölítésére”, de gyanítom: a 70 millió többszörösét.

A 70 millió ráadásul 15 vádlottra jutott, és több év alatt sikerült begyűjteniük. Ha szétdobták volna évente, még egy Balatonszelet sem jött volna ki belőle fejenként, ráadásul a periratok szerint még politikai célokra is fordítottak belőle. 15, természetszerűleg feketén dolgozó bébiszitter 2 év alatt többel károsítja meg a közösséget, mint ezek 15-en.

De a népnek vér kellett, és úgy tűnik, a politikai közhangulat által befolyásolt igazságszolgáltatás ezt meg is adta nekünk. Az, hogy az ítélethirdetés, mint egy brazil szappanoperában, a választások előtt 12 nappal volt, már önmagában is aggodalomra adhat okot egy normális jogállamban. A büntetések mértéke végképp rémisztő. Főleg a „bűntársak” tekintetében. A „nép” persze még ezt is kevesli.

A propaganda tovább folyik, és a sajtó egy része be akarja bizonyítani, hogy más országokban ennél jóval súlyosabb ítéletek születnek ilyen ügyben. Igaz, az USA-ban többet lehet kapni, de ott az olaszliszkai lincselőket, a Cozma-ügy késelőjét, a nyugdíjasokat agyonverőket halálra ítélték volna. Sőt a nyugdíjasok jó eséllyel maguk lőtték volna le a betolakodókat. De miért nem vesszük inkább Kínát példának, ahol az ilyenekért akasztás vagy golyó jár, és a kivégzett családjával még a golyót is kifizettetik. Sokak szerint a szocialisták tekintetében vissza kéne térni a nyilvános akasztásokhoz vagy még inkább a kövezésekhez. A begőzölt agyú embereknek ez jobban tetszene.

Az eddigi gyakorlatok azért mások voltak. Több milliárdos, bűnszervezetben elkövetett vám- és áfacsalásokat néhány évvel úsztak meg az emberek, a Fekete sereg vezetői, akiknek kezéhez vér tapadt, házi őrizetbe kerültek, ahonnan szépen megpattantak, a Postabank- és Kulcsár-ügyben senkit nem ítéltek el. És a sort mindenki folytathatná. A többedrendű vádlottak esetén az ítéletek egy része szinte komikus. A pályázatokat megíró kilencedrendű vádlott, aki egyáltalán nem tartozott a baloldali körökbe, egy év négy hónapra ítélték és vagyonelkobzásra, miközben bizonyították: nem kapott pénzt az ügyből a munkadíján kívül.

Az ítéletekkel egyébként megdőlt a legfőbb összeesküvés elmélet, miszerint Zuschlagot a zsidók csukatták le, mert a Holokauszton viccelődött, hisz ahhoz nem lett volna szükség a többi résztvevő ilyen durva elítélésére.

Bebizonyosodott, inkább a politikai közhangulat mozgatja az eseményeket, mint az igazság keresése. A másik tanulság, ami újra bebizonyosodott, az sem a megtisztulást szolgálja: Lopj keveset és lecsuknak, Lopj sokat és kitüntetnek.

Zuschlag ma már inkább egy keresztény gladiátorra emlékeztet, akit meghalni küldtek be az oroszlánok elé, hogy a nép jól szórakozzon. Az egész ügy a magyar igazságszolgáltatás gyengeségét, a törvények politikai érdekekben való használatát sugallja, mint a magyar megtisztulás nyitányát. Csak remélni lehet, hogy a jövőben várható nagy perek nem ilyen stílusban zajlanak majd. Ahhoz, hogy jó irányba forduljanak dolgaink, a nép vérszomját csillapítani kellene, és nem még inkább felkorbácsolni. A Zuschlag-ügy, mint Magyarország épülését szolgáló szimbólum, megszűnt létezni. Amit tanultunk belőle, az semmi jót nem szolgál."
(Forrás: www.zip.hu)

Vélemények az ítéletről:

,,Ágyúval Zuschlagra

Nagy N. Péter| Népszabadság| 2010. április 2.

Nemrég nyolc és fél év szabadságvesztésre ítélte a szarvasi bíróság azt a férfit, aki többször is erőszakosan közösült két rábízott kiskorú lánnyal. Ugyanennyit kapott egy 56 éves marcali férfi, aki megütötte élettársát, fejét a küszöbbe és az ajtóba verte, majd igen súlyos sebesülést okozva fejszével is megütötte. Ennél kevesebbet, nyolc év börtönt kapott az a kisvárdai férfi, aki egy családi veszekedés után megölte az édesanyját.

Nyolc év börtönt kapott Hágában Pavle Strugar volt szerb tábornok Dubrovnik 1991-es szétlövetéséért. Az ügyészség a genfi konvenció megsértése és gyilkosságok miatt kért rá büntetést.

Kulcsár Attilát első fokon nyolc évre ítélték. A nevével fémjelzett brókerbotrányban az összes veszteség megközelíti a 46 milliárd forintot.

A Zuschlag Jánosra szerdán első fokon kirótt nyolc és fél éves börtönbüntetés tehát különösen súlyos. Egy város szétlövetéséért vagy egy bank szisztematikus kifosztásáért kevesebbet adnak. Gyerekek megerőszakolásáért ennyit.

A 32 éves vádlott évek óta simliskedett, amikor az ügyészség megfogta. Csapatot szervezett arra, hogy állami pénzeket hívjanak le álalapítványokon, egyesületeken keresztül, amely összegeket nagyobbrészt baloldalinak nevezett ifjúsági rendezvényekre fordították. Aligha a globalizáció és a szolidaritás értéke közötti konfliktusmező szellemi tisztogatása volt ott a program. Elvertek így sok millió forintot, amelynek nagyobb részét Zuschlag megtérítette. A jog szerint mindez maffiabűnözés, és aszerint is járt el a bíróság. A gengsztervilág szupernehézsúlyú profijaira rendelt eszközökkel támadtak politikai nyikhajokra, ahogy ezekben a körökben nevezték őket: a csokitolvajokra. Zuschlagot másfél évig előzetesben tartották, amikor kellett, rabszíjon vezettették az ebben – és csak ebben – az összefüggésben ártalmatlannak, sőt, szánandónak feltűnő vádlottat.

Gondolhatnánk, hogy precedenst szolgáltatott a bíróság, megvédve egyszer s mindenkorra a tolvaj politikusoktól a közösséget, de még ebben az összefüggésben is csak nézünk magunk elé. Zuschlag bűnlajstromán annyi pénz van, amennyiből nem jönne ki egy békávés végkielégítés. Ott akkor mit fognak csinálni? Ideiglenesen visszaállítják a halálbüntetést? Villamos elé vetik őket?

Valami súlyos aránytalanság van itt, amit a legjobban a Zuschlag-ügy bírája érzékelhet, aki a kecskeméti maffiaperben is ítélkezett. Három és fél évvel többet szabott ki akkor a fővádlottra, mint itt, ám közben a teljes családját rendőri védelem alá kellett helyezni, mert valódi bűnözőkkel volt dolga, gengszterháborúval, bérgyilkosokkal, rengeteg fegyverrel.

A szerdai ítélet arra nagyon jó, hogy a politikusok nálunk is megértsék, nem maguk vannak, akármilyen felfoghatatlan, kívülről megítélik a dolgaikat, és nemcsak a választók. De, ha – akár a jogszabályok darabossága miatt is – mindennek bosszúíze van, azt a következtetést vonhatják le, hogy most a másik győzött, ezért legközelebb nekik kell erősebbnek lenniük. Eközben az általuk megsértett közösség igazságérzete megint csak tanácstalanul keresi a kapaszkodót."

Ennek a cikknek a szerzőjével teljesen egyetértek, mert a Zuschlag által elkövetett bűncselekmény egyáltalán nem meríti ki a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények, a maffiabűnözés BTK-beli tényállását.
A 8 év 6 hónap börtönbüntetés összehasonlítva az életellenes, erőszakos bűncselekmények ítéleteivel: abszurd.

Vélemények az ítéletről:

,,Simon Tibor gyilkosai olcsóbban megúszták, mint Zuschlag

szerző: Kósa András
2010-03-31 20:28

Maffiózók, vagy emberölésért elítéltek szoktak annyi év börtönt kapni Magyarországon, mint most Zuschlag János csalásért, a bíró valószínűleg példát akart statuálni, ez azonban legitim szempont – mondták a Hírszerző által megkérdezett szakértők az egykori ifjú-szocialista ítélete kapcsán.
"Példát statuáltak Zuschlag Jánossal" – kommentálta a Hírszerzőnek Fleck Zoltán jogszociológus a nyolc éves börtönt, amire a bíróság első fokon elítélte Zuschlag Jánost, hozzátéve ugyanakkor, hogy teljesen legitim egy bíróság esetében annak mérlegelése, hogy egy súlyos ítéletnek lesz-e visszatartó hatása. Márpedig Magyarországon a korrupciós ügyek tekintetében komoly társadalmi és szakmai nyomás van a bíróságokon a szigorú ítéletek meghozatala érdekében, de az ilyen esetekkel eddig keveset tudott kezdeni az igazságszolgáltatás: kevés ügy jut el az ítélethozatalig, ráadásul ekkorra a perérték átlagosan egy millió forintra csökken.

Fleck Zoltán hasonló esetként említette, amikor tavaly Hajdú-Bihar Megyében tízezer forint kenőpénz elfogadásáért letöltendő szabadságvesztésre ítéltek rendőröket: a bíró itt is azt mérlegelte, hogy a korábbi felfüggesztett büntetéseknek gyakorlatilag semmilyen következménye nem volt, a korrupt rendőröket az állományból sem távolították el sokszor, dolgozhattak tovább.

Miért jár nyolc és fél év?

A nyolc és fél év viszont Magyarországon általában bűnszövetkezetben elkövetett, maffiaszerű bűncselekmények büntetési tétele, amelyek "jócskán tartalmaznak erőszakos cselekedeteket". Ellenben például a Postabank, vagy a K&H ügyekben, melyeknél "szintén magánzsebekbe vándoroltak pénzek, és közvetve közpénzek is vándorolhattak", jóval enyhébb ítéletek születtek. Fleck Zoltán szerint így a Zuschlag-ítéletből egy "jogpolitikai szándék” mindenképpen kiolvasható: "kezdjünk már valamit a korrupcióval".


Hack Péter, az ELTE tanára (hangsúlyozva, hogy árnyaltabb véleményalkotáshoz át kellene tanulmányozni az indoklást is, amit a bíró négy órán át ismertetett) úgy vélekedett: "alapvetően korrekt ítélet született", igaz a verdikt Zuschlag esetében szigorú, a többiekében viszont már nem, és ha figyelembe vesszük, hogy az ügyész 12 évet kért, "elmondható, hogy a bíró nem szolgálta ki az ügyészi igényeket". Hack Péter felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy ennyit súlyos életellenes bűncselekményekért szoktak adni, de például Simon Tibor néhai ferencvárosi futballista agyonverői is megúszták kevesebbel.

Kényelmetlen kérdések

Mindkét szakember szerint felvet ugyanakkor más kérdéseket is az ítélet. "Nem mondhatnám, hogy Zuschlag János piti bűnöző, de ha ő 70 milliós csalásért, amelynek a három negyedét visszafizette ennyit kapott, mennyit kapnak majd vajon azok, akik akár milliárdos korrupciós ügyek szereplői lesznek" – mondta Fleck Zoltán. Elgondolkodtató, hogy Zuschlag János 70 millió forintos ügyében három évig tartott az első fokú ítélet meghozatala, míg az 50 milliárd dolláros csalásért 150 évre ítélt Bernard Madoff esetében fél év alatt eljutottak a jogerős ítélethez – vélekedett Hack Péter.

Az alkotmányjogász szerint az is sajnálatos, hogy "a magyar igazságszolgáltatás láthatóan nem képes nélkülözni a középkori megszégyenítés eszközeit", Zuschlag Jánost (de korábban ugyanígy például Szabadi Béla kisgazda államtitkárt, vagy az Agrobank vezetőit) "látványosan, rabszíjon vezetgetik a kamerák előtt, miközben például Madoffot, vagy Michael Jackson orvosát sosem mutatták így, pedig azok is nagy felháborodást keltő esetek voltak. A civilizált világ igazságszolgáltatási gyakorlatába ez már régen nem fér bele".

Fleck Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban árnyalt a kép: Kínában köztudottan csak úgy röpködnek a halálos ítéletek korrupciós esetekben, de például Romániát azért bírálja már évek óta az Európai Bizottság, mert korrupciós ügyekben rendszerint enyhe ítéletek születnek, jellemzően ezek is felfüggesztve.

Hogy mi lehet Zuschlag fellebbezésének eredménye, arról Hakc Péter nem kívánt jóslásokba bocsátkozni. Fleck Zoltán is csak annyit mondott, hogy ha végül a bűnszövetkezetben elkövetés nem áll meg az eljáró bíróság szerint, az eddigi gyakorlat azt mutatja, a minimális büntetési tételhez közeli ítéletet szabnak ki végül."
(Forrás: Hírszerző)

A Zuschlag-ügyről másképp: Aquinói Szent Tamás üzenete a vádlóknak

Célom az objektív igazság megtalálása, függetlenül bármilyen politikai irányzattól, és minden mástól, ami a gondolkodást kényszerpályára tereli.
Mindenkinek van egy életfeladata, amiért a földi világba leszületett. Aquinói Szent Tamás spirituális tanítványaként - aki a méltányosság és az igazságosság hirdetője volt - az enyém az, hogy felhívjam az emberek figyelmét arra, hogy az igazságszolgáltatásban ezen két értéken kívül semmi más ne vezesse őket. Ezzel elkerülhetik a rágalmazást, igazságtalanságot, téves, illetve eltúlzott, könyörtelen ítéleteket.
Magam nemzeti gondolkodású vagyok, de politikai pártoktól független gondolkodó.

Nagypénteket követő napon Szent Tamás a következőket üzente rajtam keresztül:
,,Drága Gyermekeim! Pár napja egy olyan büntetőjogi perben hozott ítélet született, amelyben Isten örök és változatlan értékei, az igazságosság és a méltányosság sérelmet szenvedtek. Akit elítéltek, bűnös volt ugyan, de nem ismertek minden körülményt az ügyről, és nem vettétek figyelembe maradéktalanul azt, ami a vádlott mellett szól. A legszentebb cél érdekében sem szabad egy megtévedt, de lelke lényegét tekintve jó, senkinek ártani nem kívánó embert olyan büntetéssel sújtani, mint egy könyörtelen gyilkost, vagy erőszakos bűnözőt, aki a testi vagy lelki kínzásban leli örömét.
Isten szemében a legnagyobb érték az emberi élet, az ember lelke, teste olyan nagy kincs az Atya szemében, hogy minden hajszálunkat számon tartja. Fiát adta értünk, aki meghalni is képes volt a lelkünkért. A vagyon szükséges a földi élethez, de csak eszköz. Ezért egy vagyon elleni bűncselekmény vádlottját nem lenne szabad a gyilkosoknak járó büntetésnél súlyosabb ítélettel, és nyilvános megszégyenítéssel megfosztani emberi méltóságától. Nem szabad elfelejteni, hogy a bűnbe esett lélek is hatalmas érték Isten szemében. Ez a lélek most egy eltúlzott ítélet miatt nagyon szenved, megértésre és együttérzésre vár. Ne felejtsétek el, hogy akit a világ meggyaláz, azt Atyám felmagasztalja. Isten szemében az ártatlanul elítélt, és a bűnös, aki túlzottan súlyos ítélet áldozata lesz, egyaránt mártír, akit Ő különleges kegyelemben részesít.
Legyetek éberek! Isten, mint egy jó tanár, próbák elé állít időnként titeket. Megvizsgálja, hogy közületek ki képes az igazságos döntésre, ki tud befolyásmentesen, objektíven ítélni, kiben van meg kellőképpen a megbocsájtás szent erénye. Azután elválasztja a búzát az ocsútól. Különböző dimenziók léteznek a Világmindenségben. Aki könyörületes és szeretetteljes - hisz a Szent Lényeg ez, - az egy magasabb dimenzióba, felsőbb osztályba :-)léphet. Az, hogy közületek ki hova kerül, attól függ, hogy mennyire engeditek lelketekbe a Szeretetet, az Igazságosságot és a Méltányosságot. Tehát Őt, aki az Út, az Igazság, és az Élet. Legyetek áldottak! Ámen"