Vélemények az ítéletről:

,,Simon Tibor gyilkosai olcsóbban megúszták, mint Zuschlag

szerző: Kósa András
2010-03-31 20:28

Maffiózók, vagy emberölésért elítéltek szoktak annyi év börtönt kapni Magyarországon, mint most Zuschlag János csalásért, a bíró valószínűleg példát akart statuálni, ez azonban legitim szempont – mondták a Hírszerző által megkérdezett szakértők az egykori ifjú-szocialista ítélete kapcsán.
"Példát statuáltak Zuschlag Jánossal" – kommentálta a Hírszerzőnek Fleck Zoltán jogszociológus a nyolc éves börtönt, amire a bíróság első fokon elítélte Zuschlag Jánost, hozzátéve ugyanakkor, hogy teljesen legitim egy bíróság esetében annak mérlegelése, hogy egy súlyos ítéletnek lesz-e visszatartó hatása. Márpedig Magyarországon a korrupciós ügyek tekintetében komoly társadalmi és szakmai nyomás van a bíróságokon a szigorú ítéletek meghozatala érdekében, de az ilyen esetekkel eddig keveset tudott kezdeni az igazságszolgáltatás: kevés ügy jut el az ítélethozatalig, ráadásul ekkorra a perérték átlagosan egy millió forintra csökken.

Fleck Zoltán hasonló esetként említette, amikor tavaly Hajdú-Bihar Megyében tízezer forint kenőpénz elfogadásáért letöltendő szabadságvesztésre ítéltek rendőröket: a bíró itt is azt mérlegelte, hogy a korábbi felfüggesztett büntetéseknek gyakorlatilag semmilyen következménye nem volt, a korrupt rendőröket az állományból sem távolították el sokszor, dolgozhattak tovább.

Miért jár nyolc és fél év?

A nyolc és fél év viszont Magyarországon általában bűnszövetkezetben elkövetett, maffiaszerű bűncselekmények büntetési tétele, amelyek "jócskán tartalmaznak erőszakos cselekedeteket". Ellenben például a Postabank, vagy a K&H ügyekben, melyeknél "szintén magánzsebekbe vándoroltak pénzek, és közvetve közpénzek is vándorolhattak", jóval enyhébb ítéletek születtek. Fleck Zoltán szerint így a Zuschlag-ítéletből egy "jogpolitikai szándék” mindenképpen kiolvasható: "kezdjünk már valamit a korrupcióval".


Hack Péter, az ELTE tanára (hangsúlyozva, hogy árnyaltabb véleményalkotáshoz át kellene tanulmányozni az indoklást is, amit a bíró négy órán át ismertetett) úgy vélekedett: "alapvetően korrekt ítélet született", igaz a verdikt Zuschlag esetében szigorú, a többiekében viszont már nem, és ha figyelembe vesszük, hogy az ügyész 12 évet kért, "elmondható, hogy a bíró nem szolgálta ki az ügyészi igényeket". Hack Péter felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy ennyit súlyos életellenes bűncselekményekért szoktak adni, de például Simon Tibor néhai ferencvárosi futballista agyonverői is megúszták kevesebbel.

Kényelmetlen kérdések

Mindkét szakember szerint felvet ugyanakkor más kérdéseket is az ítélet. "Nem mondhatnám, hogy Zuschlag János piti bűnöző, de ha ő 70 milliós csalásért, amelynek a három negyedét visszafizette ennyit kapott, mennyit kapnak majd vajon azok, akik akár milliárdos korrupciós ügyek szereplői lesznek" – mondta Fleck Zoltán. Elgondolkodtató, hogy Zuschlag János 70 millió forintos ügyében három évig tartott az első fokú ítélet meghozatala, míg az 50 milliárd dolláros csalásért 150 évre ítélt Bernard Madoff esetében fél év alatt eljutottak a jogerős ítélethez – vélekedett Hack Péter.

Az alkotmányjogász szerint az is sajnálatos, hogy "a magyar igazságszolgáltatás láthatóan nem képes nélkülözni a középkori megszégyenítés eszközeit", Zuschlag Jánost (de korábban ugyanígy például Szabadi Béla kisgazda államtitkárt, vagy az Agrobank vezetőit) "látványosan, rabszíjon vezetgetik a kamerák előtt, miközben például Madoffot, vagy Michael Jackson orvosát sosem mutatták így, pedig azok is nagy felháborodást keltő esetek voltak. A civilizált világ igazságszolgáltatási gyakorlatába ez már régen nem fér bele".

Fleck Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban árnyalt a kép: Kínában köztudottan csak úgy röpködnek a halálos ítéletek korrupciós esetekben, de például Romániát azért bírálja már évek óta az Európai Bizottság, mert korrupciós ügyekben rendszerint enyhe ítéletek születnek, jellemzően ezek is felfüggesztve.

Hogy mi lehet Zuschlag fellebbezésének eredménye, arról Hakc Péter nem kívánt jóslásokba bocsátkozni. Fleck Zoltán is csak annyit mondott, hogy ha végül a bűnszövetkezetben elkövetés nem áll meg az eljáró bíróság szerint, az eddigi gyakorlat azt mutatja, a minimális büntetési tételhez közeli ítéletet szabnak ki végül."
(Forrás: Hírszerző)