2011. január 13., csütörtök

Kádár Éva:
A méltányosság elve érvényesülésének problémái a Zuschlag-ügyben

Az ügy ismertetése:

2010. március 31-én a figyelem középpontjába került a Zuschlag János ügyében hozott ítélet. Az eljárás során bizonyítást nyert az, hogy Zuschlag János és társai 2000 és 2006 között bűnszervezetben követték el a különösen nagy kárt okozó csalást, amelynek keretében létrehoztak egy 9 egyesületből álló hálózatot. Ennek keretében 75 millió forintnyi, ifjúsági pályázatokon nyert pénzt nem a rendeltetési célnak megfelelően használtak fel, hanem elsősorban a Fibisz (Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták), másodsorban más baloldali egyesületeket működését finanszírozták belőle.
Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint: ,,A három vagy több személy által, öt évet meghaladó büntetési tétellel büntethető szándékos bűncselekmény elkövetése megvalósult, ezért a Btk. szerint bűnszervezetben elkövetettnek minősül a Zuschlag János és hét társa által elkövetett cselekmény." Eszerint Zuschlag Jánoson kívül hét vádlottársa, Katus Ferenc, Vámosi Zsolt, Krausz Csaba, Marsovszky Balázs, Őri András, Kullai Tamás és Lados István is tudták azt, hogy általuk képviselt szervezetek tényleges tevékenységet nem fejtenek ki, (azaz fantomszervezetek) és tisztában voltak vele, hogy a pályázatokra benyújtott projektterveket nem valósítják meg. ,,Működött egy stáb, amely összehangolt munkát fejtett ki, ennek pedig Zuschlag János volt az irányítója, akinek beszámolási kötelezettséggel tartoztak a többiek." - mondta Fodor Endre. Az ítélet részletesen kitért a (fantom)pályázatok igénytelen minőségére, alacsony színvonalára, és külön felhívta rá a figyelmet, hogy ezeket a munkákat a döntések előtt a szakértők rendszerint ,,lepontozták", ennek ellenére kaptak támogatást közpénzből.

Zuschlag János az ítélet szerint bűnös folytatólagosan elkövetett csalás bűntettében részben társtettesként, részben felbujtóként, csalás bűntettében bűnsegédként, az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettében, valamint bűnpártolás és magánokirat-hamisítás vétségében felbujtóként, továbbá magánokirat-hamisítás vétségében bűnsegédként. A bíróság ezért halmazati büntetésül nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítélte és tíz évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. A kiszabott börtönbüntetés időtartamába a bíróság beszámította a 2007. szeptember 19-től 2010. március 31-ig előzetes fogva tartásban töltött időt; az elsőrendű vádlott nem bocsátható feltételes szabadságra - mondta ki a bíró. Lados Istvánt (másodrendű vádlott) 2 év, Katus Ferencet (harmadrendű) 5 év 6 hónap, Őri Andrást (negyedrendű) - aki nem jelent meg az ítélethirdetésen - 4 év, Krausz Csabát (ötödrendű) 3 év, Marsovszky Balázst (hatodrendű) 2 év 4 hónap, Kullai Tamást (hetedrendű) 3 év 4 hónap, Prácser Lászlót (kilencedrendű) pedig 1 év 4 hónap börtönre ítélték. Velük szemben vagyonelkobzást is elrendelt a bíróság. A többi vádlott közül hárman felfüggesztett börtönt, négyen pénzbüntetést kaptak, míg a tizenhatodrendű vádlottat felmentette a bíróság.
A bíróság ítéletének indoklásában kimondta: a vádban szereplő kilenc szervezet pályázatokon elnyert pénzeit nagyobbrészt a baloldali ifjúsági szervezet működtetésére fordították. A bíróság bizonyítottnak látta, hogy a vádban szereplő egyesületek nem működtek, kizárólag azért hozták létre azokat, hogy pályázatok révén pénzhez jussanak. Fodor Endre tanácsvezető bíró szerint az egyik tisztázandó kérdés az volt, hogy Zuschlag János milyen érdekérvényesítést alkalmazott a minisztériumban. Hangsúlyozta: a tanúk kihallgatásakor - Gyurcsány Ferenc és Mesterházy Attila esetében - azt kellett feltételezni, hogy ezek a személyek relevánsak. Az már másodlagos kérdés, hogy ezek a kihallgatások szolgáltak-e releváns információkkal a váddal kapcsolatban - tette hozzá.
A bíróság kiemelte: az írásos dokumentumok adták a bizonyítás alapját, mely alapján megállapítható, hogy ezek fantomegyesületek voltak. A szervezeteket - melyek közül némelyek megalapításukkor még működtek - 1999-től kezdve átalakították, fantomizálták. Ezután minden, azokkal kapcsolatos irat hamisított volt. Mint elhangzott, a másodrendű vádlott, Lados István vallomásával kapcsolatban a bíróság meggyőződött arról, hogy a vádlottnak kitűnő a memóriája, de több esetben tévedett, ez nem jelent ellentmondást, mert kilenc évre visszamenőleg, nagy mennyiségű információt közölt. A bíróság szerint Lados vallomása feltáró volt, a tényállás alapját képezte. Általa az ügy összefüggései feltárhatók voltak, az a nyomozásnak új lendületet adott, a felbomlófélben lévő Zuschlag-csoport védekezését megnehezítette - mondta a bíró.
Az ügyész minden vádlott esetében súlyosbításért fellebbezett. Az ügyet másodfokon a Szegedi Ítélőtáblán fogják tárgyalni, a tárgyalás időpontját 2011. január 11-re tették.



A bíróság által első fokon kiszabott, valamint az ügyész által indítványozott büntetés összehasonlítása más vagyon elleni, valamint egyes életellenes bűncselekmények esetén a joggyakorlatban tapasztalt büntetésekkel:

A hazai joggyakorlatban a hasonló kárértékű, vagyon elleni bűncselekmények körében még nem fordult elő ilyen példátlanul súlyos ítélet. Ilyen mértékű büntetést Magyarországon eddig csak élet-, vagy testi épség elleni bűncselekmények esetében szabtak ki: Nyolc és fél év szabadságvesztésre ítélte a szarvasi bíróság azt a férfit, aki többször is erőszakosan közösült két rábízott kiskorú lánnyal. Ugyanennyit kapott egy 56 éves marcali férfi, aki megütötte élettársát, fejét a küszöbbe és az ajtóba verte, majd igen súlyos sebesülést okozva fejszével is megütötte. Ennél kevesebbet, nyolc év börtönt kapott az a kisvárdai férfi, aki egy családi veszekedés után megölte az édesanyját.
Nyolc év szabadságveszésre ítélték Hágában Pavle Strugar volt szerb tábornokot Dubrovnik 1991-es szétlövetéséért. Az ügyészség a genfi konvenció megsértése és gyilkosságok miatt kért rá büntetést.
Kulcsár Attilát első fokon nyolc évre ítélték. A nevével fémjelzett brókerbotrányban az összes veszteség megközelíti a 46 milliárd forintot.
A Zuschlag-ügy bírájának visszaemlékezése szerint a kecskeméti maffiaperben, ahol szintén ő ítélkezett, csupán három és fél évvel többet szabott ki akkor a fővádlottra, mint itt, ám közben a teljes családját rendőri védelem alá kellett helyezni, mert valódi bűnözőkkel volt dolga, gengszterháborúval, bérgyilkosokkal, rengeteg fegyverrel.


A vagyon elleni, valamint az életellenes bűncselekmények összehasonlítása a védett jogi tárgy tekintetében, a keresztény és az általános etika elvei alapján:

Jelenlegi igazságszolgáltatásunk, jogpolitikánk kívánatos célkitűzése kellene hogy legyen a keresztény értékek előtérbe helyezése. A keresztény, valamint az általános etika fontos alapelve, hogy az emberi élet olyan védendő érték, amely magasabb rendű az anyagi dolgoknál, tárgyaknál, vagyonnál. Ezért aránytalannak találom, hogy egy vagyon elleni bűncselekményt egyenlő mértékben, vagy súlyosabban szankcionáljanak, mint az emberélet kioltására irányuló, vagy a sértettnek testi, lelki szenvedést okozó bűntetteket. Valóban fontos, és kívánatos a közélet tisztaságának helyreállítása, de véleményem szerint a megfelelő megoldás nem a kínai modell átvétele, azaz a vagyon (különösen a közvagyon) ellen kiszabható büntetések könyörtelenül súlyossá tétele lenne. Sajnos az elszámoltatások forradalmi hevületében, ,,a cél szentesíti az eszközt” elvet vallva, illetve a romló közbiztonság problémájának orvoslására többen ezt tartanák követendő példának, az egyedül hatékony gyógymódnak.
Ezzel szemben a keresztény értékek tisztelőjeként én inkább Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter véleményét osztom, aki szerint baj van a Btk.-val, mert az élet és a testi épség, illetve a vagyon elleni bűncselekmények szankciói nem válnak el egymástól eléggé. Vagyis: a büntetési tételek nem fejezik ki azt az általános erkölcsi elvet, amely szerint az emberi élet fontosabb bármely vagyontárgynál. Emiatt fordulhat elő, hogy egy tolvaj vagy csaló akár többet is ülhet, mint egy gyilkosság elkövetője.
Kétségtelen, hogy a Zuschlag-ügyben hozott ítélet ettől az ellentmondástól függetlenül is figyelemre méltó módon eltér a megszokottól – fogalmaz Bárándy. Tehát a hetvenmilliós csalás és pár bagatell bűncselekmény miatt kiszabott verdikt – tekintettel arra is, hogy ezúttal emberek élete vagy testi épsége egyetlen pillanatig sem került veszélybe – rendkívül súlyosnak minősíthető.


A tettarányos, méltányos szankció szerepe, fontossága általában, az igazságosság és méltányosság elveinek jelentősége, egymáshoz való viszonya:

Jelenlegi igazságszolgáltatásunknak, amely igyekszik ismét az őt megillető helyre emelni a keresztény jogi gondolkodás alapértékeit, a gyakorlatban sokkal jobban teret kellene engednie az Aquinói Szent Tamás filozófiájából táplálkozó természetjog olyan értékeinek, mint az igazságosság és a méltányosság, amelyek egyenrangúak, egymástól el nem választhatóak, és örökérvényűek, ezért fölötte állnak az éppen aktuális politikai érdeknek, állami célkitűzéseknek. A tomista természetjog tanítása szerint az isteni törvény örök, változatlan, és magasabb rendű, mint az aktuálpolitikai célok, irányváltások szerint állandóan változó emberi törvények.
A konzervativizmus, mint politikai irányzat – amelyet elvileg jelenlegi kormányunk is képvisel - általában követendőnek tekinti a legtöbb országban a természetjogi gondolkodást, ezért hazánk konzervatív, a keresztény értékeket tisztelő új jogpolitikájának következetesebben kellene érvényre juttatni a természetjog alapelveit. A természetjogi felfogás megvédi az egyént az állam túlzott hatalmától, a diktatúrák kialakulásától, mert az örök, isteni törvények, - vagy ha úgy tetszik, a lelkiismeret parancsa – annyira stabilak, olyan megbízható alapot jelentenek, amelyek a történelem folyamán megakadályozták volna a diktatórikus rendszerek létrejöttét, amennyiben következetesen követték volna azokat.
,,A keresztény filozófia ebből a megalázó helyzetből emeli ki az embert, mikor kimutatja, hogy vannak az államtól független, az állami létet nemcsak időbelileg, hanem méltóság szerint is megelőző viszonylatai, amelyeket az államérdek nem törölhet, de még föl sem ölelhet, amelyeknek a rendezése tehát más, államon kívüli, sőt államfölötti szempontok szerint történik. Mindaz, ami ezeket a viszonylatokat az emberben megalapozza, az ember természeti jogához tartozik, mint tapasztalati jog határait megvonó tényező (...) nemcsak különnemű jogrendekről kell beszélnünk, hanem az alsóbb rangúnak tisztelnie is kell a felsőbbet és sajátos jogrendezésénél tekintettel kell lenni ennek igényeire, a benne uralkodó szabványokra.”
A természetjog abban különbözik a pozitív jogtól, hogy nem képez „részletes jogi kódexet”, de „normatív erejével a pozitív jog tartalmát is szabályozza.” A klasszikus jogpozitivizmussal szemben nem zárja ki a pozitív jog szükségességét, sőt a tamási intencióknak megfelelően az élet sokszínűségének okán azt egyenesen megköveteli. Azonban a (köz)hatalom, az állam nem lehet korlátlan jogalkotó tényező, hisz kötve van a természet rendjében megnyilvánuló követelményekhez, azaz a természetjoghoz. Ily módon nem csupán a pozitív jog, hanem a jogot alkotó állami hatalom is a természetjog alapján létezik és működik.
A keresztény, valamint az általános etika fontos értékei közé tartozik az igazságszolgáltatásban a könyörületesség, emberségesség, amelynek az ítélet kiszabásakor, és annak végrehajtása során is érvényesülni kell(ene). Ezek az értékek veszélybe kerülnek egy aránytalanul súlyos büntetés kiszabása által, amely könyörtelensége miatt súlyos lelki sérülést okoz az elítéltnek, és ha ráadásul közszereplő, akkor egy egész életre megbélyegzett marad. A közhatalom nagyobb bűnt követ el így az elítélt ellen, mint fordítva, ezzel szemben a tettarányos, méltányos büntetés alkalmas lenne arra, hogy a kívánt célt, - tehát ebben az esetben a közélet megtisztítását - elérjük. Az optimális mértékű szankció hatására az elítélt belátja, hogy az elkövetett bűncselekmény jogos büntetését szabta ki rá a társadalom, és könnyebben motiválja ennek a magatartásnak a kerülésére a későbbiekben, míg az aránytalanul súlyos büntetéssel csak azt lehet elérni, hogy az elítélt áldozatnak érezze magát, depresszióba süllyedjen, vagy szembeforduljon a társadalommal.
Ennek a problémának a súlyosságát szerintem fokozni fogja az új Btk.-ban bevezetésre kerülő úgynevezett középérték-elmélet. Ennek lényege az, hogy a büntető törvénykönyvben meghatározott büntetési tételek átlagának kiszabását várnák el a bíróktól. Vannak akik azt szeretnék, hogy például: ha egy bűncselekmény kettőtől hat évig terjedhető elzárással sújtható, akkor minimum négy év kerüljön az ítéletbe, amely a bírák döntési szabadságát korlátozná.
Véleményem szerint a keresztény erkölcs alapelveit sérti az a gyakorlat is, – amely a büntetőjogot csak érinti, inkább a közszereplők személyiségvédelmének témakörébe tartozik – hogy a napjainkban folyó elszámoltatások során a sajtó már akkor bűnösnek kiált ki valakit, amikor még el sem indult ellene a büntetőeljárás, nem ritkán teljes ,,bűnlajstromot” közzétéve (például Demszky Gábor esetében). A meggyanúsítottakat (leggyakrabban politikusokat) a sajtó minden bajok okozójaként tünteti fel, démonizálja őket, akiken a társadalmi feszültségeket igyekszik ezáltal levezetni.
Jól példázza ezt az a cikk, amely egy nagy példányszámú napilapban jelent meg fél évvel ezelőtt, és Hagyó Miklósnak az El Camino nevű zarándokúton való részvételét kommentálta gúnyos hangnemben, kétségbe vonva minden vallásos megnyilvánulásának hitelességét, álságosnak nevezve azt. A cikk szerzője, annak ellenére, hogy mélyen hívő keresztény, kifejezte, hogy nem tud megbocsátani Hagyónak.
Említhető emellett a mostanában zajló, Hunvald György volt erzsébetvárosi polgármester elleni sajtóhadjárat is, amelynek során a kihallgatási jegyzőkönyvek tartalmát szövegkörnyezetéből kiragadva, a jogerős bírói ítélet – tehát a vallomások valóságtartalmának ellenőrzése – előtt, jogellenes módon a sajtó nyilvánosságra hozta.
A közszereplőknek a jogszabályok szerint valóban többet kell elviselniük, mint a magánszemélyeknek, de tekintetbe kellene venni, hogy ezekben az esetekben is érző, emberi lényekről van szó, akiknek mérhetetlen fájdalmat okoznak ezzel, emberi méltóságukban sértik, megalázzák az érintett közszereplőket, akik általában az előző kormány prominens képviselői. Tehát a sajtószabadság jogával ezekben az esetekben élni, és nem visszaélni kellene. Véleményem szerint a közélet megtisztítása, - mint bármilyen szent cél - nem szentesíti az olyan eszközöket, amelyekkel igyekeznek ezt elérni mostanában.


A méltányosság érvényesülésének hiányosságai Zuschlag János büntetésének kiszabása során, különösen az ügyész által javasolt szankció tekintetében:

Tehát a Zuschlag János ügyében első fokon kiszabott 8 és fél éves börtönbüntetés, de még inkább az ügyész által javasolt 12 éves szabadságvesztés nem csupán a fent említett élet-, és egyéb vagyon elleni bűncselekmények szankcióival összehasonlítva, hanem véleményem szerint objektíve is túlzottan súlyos, amely nem felel meg kellőképpen az olyan alapvető jogelveknek, mint a természetjogból eredő igazságosság és méltányosság.


A maffiabűnözés, bűnszervezet fogalmának értelmezése a Btk.-ban, és ennek problémái ebben az ügyben:

Dr. Fleck Zoltán jogszociológus véleménye szerint az ügyészi indítvány alapján lehetett számítani arra, hogy több év börtönbüntetést szab ki a bíróság, de a nyolc év hat hónap nagyon súlyos ítéletnek számít. A bűnszervezetben elkövetés egyébként ennél a típusú bűncselekménynél is szóba jöhet, de inkább az a jellemző, hogy a maffia típusú cselekményeknél alkalmazzák. Az ítélet indoklásában nagy teret kap annak megállapítása, hogy Zuschlag Jánosék összehangoltan működtek együtt, tehát bűnszervezetben követték el cselekményt.
Dr. Kovács M. Gábor, Zuschlag János védőügyvédje szerint az elsőrendű vádlott nem hozott létre bűnszervezetet, mert a politikai pártokhoz kötődő ifjúsági szervezetek finanszírozására mindenki az általa is alkalmazott módszert használta. Védőbeszédében emlékeztetett arra: Zuschlag János elismerte, hogy bűncselekményt követett el, de azt nem ismerte el, hogy bűnszervezetet hozott létre. Kovács M. Gábor szerint akik részt vettek az egyesületeken keresztül történt pénzszerzésben, nem gondoltak arra, hogy bűncselekményt követnek el. Mint hangsúlyozta: a pártok és a hozzájuk kapcsolódó ifjúsági szervezetek finanszírozásának jogi szabályozatlansága hozzájárult ahhoz, hogy az elsőrendű vádlott bűncselekményt követett el annak érdekében, hogy a Fiatal Baloldal finanszírozását biztosítsa. ,,Ebben a politikai közegben szocializálódott, vesztére" - tette hozzá az ügyvéd, majd kitért Lados István másodrendű vádlott vallomására, amelynek alapján a vádhatóság a bűnszervezet működését bizonyítja. A védő szerint Lados István másodrendű vádlott megpróbálta teljes körűen informálni a vádhatóságot és a bíróságot.
Kovács M. Gábor kiemelte: a másodrendű vádlott nyomozati szakban tett vallomását a törvényi feltételek betartásával vették fel. Kétségbe vonta azonban, hogy a vádalku lehetőségének tükrében mennyire akart vallomásával megfelelni a vádhatóságnak Lados István, akinek vallomása a vád egyik legfontosabb bizonyítéka. Annyira meg akart felelni, hogy akarva, akaratlanul túlteljesített - fűzte hozzá.
A védőügyvéd szerint az nem kétséges, hogy a vádlottak ismerték Zuschlag Jánost, de egymást csak felületesen, ezért sem működhetett a bűnszervezet.
Dr. Hack Péter büntetőjogász szerint annyira általánosan van megfogalmazva a Btk-ban a bűnszervezetben való elkövetés tényállására vonatkozó hivatkozott joghely, hogy abba akár ezt is bele lehetett foglalni. Ugyanakkor pozitívumként említette, hogy a bíró nem fogadta el automatikusan az ügyész javaslatát a büntetés mértékére (12 év) vonatkozóan. Hack Péter szerint az ítélet példa nélküli módon szigorú, ő úgy vélekedett, hogy a bíróság példát akart statuálni az ítélettel. Csakhogy ebből a jövőre nézve számos dolog következik. A Kulcsár-ügyben 45 milliárd volt a tét, az ítélet pedig nyolc év.
Az Európai Uniós értékelés szerint bűnszervezet megállapításához figyelembe vesszük az Európai Tanács Szervezett Bűnözés Büntetőjogi és Kriminológiai Kérdéseivel Foglalkozó Szakértői Csoportja (továbbiakban: PC-S-CO) által meghatározott kriminológiai ismérveket:

Kötelező kritériumok:
1. három, vagy több személy együttműködése,
2. hosszú távú, vagy meghatározatlan időre szóló együttműködés,
3. súlyos bűncselekmények gyanúja, vagy azok elkövetése,
4. anyagi haszonszerzési, és/vagy hatalmi pozícióba kerülési cél.

Esetleges kritériumok:
1. minden egyes résztvevőnek meghatározott feladata, vagy szerepe van,
2. valamely belső fegyelemi, vagy ellenőrzési forma használata,
3. megfélemlítés céljából erőszak, vagy egyéb eszközök alkalmazása,
4. befolyás kiterjesztése a politikusokra, a médiára, közigazgatásra, a rendészeti szervekre, az igazságszolgáltatásra, illetve a gazdasági élet szereplőire korrupció, vagy bármely más módszer alkalmazásával,
5. kereskedelmi, vagy üzleti jellegű struktúrák felhasználása,
6. részvétel a pénzmosásban,
7. nemzetközi szinten történő működés. (6204/2/97 sz. Dokumentum, Enfopol 35 rev2.)

Az uniós értelmezés szerint a négy kötelező kritérium mellett, további két esetleges ismérv megléte szükséges az adott szervezett bűnözői csoport bűnszervezetként történő meghatározásához. Figyelembe véve az előbbieket, a hagyományos értelemben vett „szervezett bűnöző csoport” kifejezés egyre problémásabb lehet. Az Európai Tanács definíciója egyebek közt tartalmazza a stabilitásra és potenciális tartósságra vonatkozó kritériumot. Ez a definiálási mód, bár szükséges, kizárhatja a bűnözői együttműködés több formáját is, amelyek egyébként megfelelnének a hagyományos szervezett bűnözési kritériumoknak.
Idehaza a hatályos 1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. § 8. pontja szerint „bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése.” A jogalkotó büntetni rendeli azt a személyt, aki bűnszervezetben részt vesz (Btk. 263/C. §), valamint, az (1) bekezdés utolsó fordulata szerinti támogatót is (aki csak a bűnszervezeten kívül álló személy lehet). A jogszabályi hierarchia legmagasabb fokán álló törvényen kívül több norma, nemzetközi, uniós ajánlás és tudományág is meghatározza a szervezett bűnözés ismérveit. Összetett társadalmi jelenségként többféleképpen leírható és mérhető az emberi létezés, magatartás, életmód ezen formája. Jellemezhető így például a szociológia, a kriminológia, de egyéb interdiszciplináris tudomány eszközeivel is.
Gyakorlati tapasztalataink szerint a magyar jogszabályi kötelmek alkalmazásán túlmenően, a bűnöző csoportok szervezett bűnöző csoportként történő beazonosításának pontosabb meghatározása érdekében szükséges a PC-S-CO által ajánlásként megfogalmazott kriminalisztikai ismérvek – 1-3 pont megegyezik a magyar gyakorlattal – és kiegészítő kritériumok figyelembe vétele is.
A magyar jogalkotók fokozatosan egyre több és több kritériummal csökkentették az EU-s maffiabűnözés-meghatározást, amelynek eredményeképpen egyre több tényállásra vált alkalmazhatóvá az erre vonatkozó törvény.


A méltányosság érvényesülésének problémái a fogvatartás körülményeivel kapcsolatban:

A méltányosság problémakörét szintén érinti, bár sajnos egyáltalán nem egyedi jelenség a mai Magyarországon a túlzottan hosszú ideig húzódó előzetes letartóztatás. Zuschlag János ugyanis 2007. szeptember 21-étől van előzetes letartóztatásban, ügyvédje nyilatkozata szerint ez alatt az idő alatt az időközben született gyermekét összesen kétszer láthatta. Ahogy az utolsó szó jogán mondott beszédében panaszkodott is erről, harmadmagával él egy hat négyzetméteres cellában előzetes letartóztatásba helyezése óta.


Érvek és ellenérvek összeütközése:
méltányosság - a közélet tisztasága:

A méltányosság elvének érvényesülése a mai médiában általában háttérbe szorul akkor, amikor az elszámoltatások kerülnek szóba. A közélet tisztaságát említik egyedül, mint kizárólagos értéket, amely a közérdek, a közjó érdekében mindenek felett álló, elérendő cél. A méltányosság fogalmát – ha egyáltalán megjelenik a médiában – inkább a magánérdek kategóriájába sorolják, vagy inkább száműzik. Elfelejtik, hogy a méltányosság elvének az igazságossággal harmonikusan történő érvényesülése éppúgy közérdek, mint a közélet tisztasága. A konzervatív, keresztény-nemzeti sajtó rendszeresen hangsúlyozza a magánérdeknek a közérdek alá rendelését, mint az eljövendő ,,szép új világ” megteremtésének feltételét. A magyar társadalom egy része (inkább a nemzeti radikális nézeteket vallók) Kína igazságszolgáltatási modelljét tartják követendőnek, amely a közvagyon elleni bűncselekményeket legtöbbször halállal bünteti.
Megfigyelhető mai jogpolitikánkban az a tendencia is, hogy hazánk EU-tagsága ellenére inkább az Egyesült Államok korábbi évtizedeinek könyörtelenül szigorú igazságszolgáltatási gyakorlata követésére törekszik a korrupció elleni harc jegyében. Ha viszont következetesek szeretnénk lenni a konzervatív értékekhez, és a katolikus egyház társadalmi tanításához, - amely az individualizmus és a kollektivizmus helyett a perszonalizmust javasolja, mint alternatívát – szerintem nem lenne helyes egy szélsőségesen kollektivista, sztálini típusú államot mintának tekinteni. A közvélemény, közhangulat ma is – ahogy a történelem folyamán már sokszor előfordult – ezekkel az eszközökkel könnyen irányítható, ami valóban egy negyedik hatalmi ággá teszi a médiát. Ez nagy felelősséggel jár.


A büntetés célja:

Bibó István ma is aktuális gondolatait a következőképpen fogalmazta meg a büntetés céljáról, és ennek megfelelő optimális mértékéről: ,,a büntetőjogban szükségszerű a megtorlásnak bizonyos mennyisége, érvényesnek kell elismernünk azt a követelményt is, hogy ez a megtorlás szublimált, levezetett, racionalizált fölháborodás legyen, ne pedig teljes és nyers fölháborodás. Jogosult tehát a bizalmatlanság a jogrendszer olyan alakulásával szemben, melynél az államhatalom – esetleg nagy erejű tömegmozgalmakra támaszkodva – a büntetőjog megtorlásos jellegével kapcsolatos érzelmeket maga igyekszik felkelteni és a közösség felháborodásra való készségét a kezében levő eszközökkel növelni. A felháborodásra való nevelés lényeges része az erkölcsi nevelésnek és a nemzetnevelésnek, de erre nem alkalmas eszköz a büntetőjog. A megtorlásra vezető indulatnak az államhatalom részéről történő erősítése nem a büntetőjog sajátos funkcióját emeli ki, és jogos a gyanú, hogy időleges államcélok kíméletlen keresztülvitelére szolgál. A túlhangsúlyozott megtorlási büntetés mögött rendszerint nagymértékben pozitivista és materialista célbüntetés rejtőzik.”


A bírói döntéshozatal függetlenségének problémái a Zuschlag-ügyben:

Dr. Hack Péter szerint alapvető probléma, hogy az ügyészség nemcsak független, hanem felelőtlen is, minden kontroll nélkül működik. Ez akkor probléma, ha a politika befolyása alá kerül. Hiányzik az egységes bírói ítélkezési gyakorlat is, ellentmondások, következetlenség jellemző ezen a téren is. Mindezek együtt okozzák az igazságszolgáltatásba vetett bizalom megingását.



Irodalomjegyzék:

1., 6204/2/97 sz. Dokumentum, Enfopol 35 rev2., In: Kenedli Tamás: A szervezett bűnözés új típusú fenyegetés-értékelése
2., A Zuschlag-ítélet, forrás: www.szpe.hu (Szabadelvű Polgári Egyesület honlapja)
3., Bibó István: A büntetés funkciója, In: Etika és büntetőjog, In.: Válogatott tanulmányok I., Magvető K., Bp. 1986.
4., G.M.: Zuschlag-ügy: kemény ítélet született, némi bírói hibával, Népszava online, 2010. április 1.
5., Horváth Sándor: A természetjog rendező szerepe, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1941., 25-26. o.
6., Kecskés Pál: A keresztény társadalomelmélet alapelvei (1944), JEL Kiadó, Bp., 2001., 118. o.
7., Lencsés Károly: A Btk. csinált a magyar politikusból maffiózót? Népszabadság Online, 2010. április 2.
8., Nagy N. Péter: Ágyúval Zuschlagra, Népszabadság Online, 2010. április 2.
9., Védője szerint Zuschlag bűncselekményt követett el, de nem maffiózó, MTI-közlemény, HVG.hu, 2010. február 17.
10., Zuschlag Jánost nyolc és fél évre ítélték (MTI), forrás: www.hvg.hu, 2010. március 31.

2010. április 13., kedd

Az utolsó szó jogán

,,Esélyt kérek a túlélésre – mondta Zuschlag az utolsó szó jogán 2010. március 17. 11:48 H. I. „Nem túlzok, ha azt mondom: nekem sem jelenem, sem jövőm nincs ebben az országban. Éppen ezért nem kérek mást a bíróságtól, mint azt, hogy újrakezdhessem az életem. Hosszabb idejű fegyház után erre nincs esély – mondta ma délelőtt Zuschlag János az utolsó szó jogán. A vádlott szerint az ügyészség érzelmileg elfogult az ügyben. Végső stádiumába érkezett ma délelőtt a Zuschlag-per: a vádlottak az utolsó szó jogán szólalhattak fel. További tárgyalásokra már nem kerül sor, március 31-én következik az ítélethirdetés. Zuschlag János mintegy negyedórán keresztül beszélt. Először arra tért ki, hogy véleménye szerint az ügyészség tudatosan törvénysértőnek állítja be a vádiratban szereplő egyesületek tevékenységét, noha szerinte nagyszámú pályázat valós volt, és rengeteg program meg is valósult a szervezetek révén. – Voltak olyan nyári táborok, ahol a mi ügyetlenkedésünk miatt nem sikerült elszámolni, de azt nem lehet állítani, hogy eleve fiktív egyesületekkel akartunk pénzt szerezni – jelentette ki az elsőrendű vádlott. Zuschlag az utolsó szó jogán azt is elmondta: az ügyészség figyelmen kívül hagyja, hogy kényszerpályán mozgott, a finanszírozást szerinte máshogy nem lehetett megoldani. – Nem örömmel tettem, rossz és törvénytelen megoldást választottam – ismerte el. Zuschlag kijelentette: ha nem ő lenne az ügy főszereplője, és nem az MSZP lenne az érintett párt, akkor az egész „soha nem kapott volna ekkora hangsúlyt, nem lett volna száz tárgyalási nap a perben, és nem lett volna bűnszervezetben elkövetett bűncselekmény a vád”. – Lehet, hogy jogilag nem, de érzelmileg elfogult az ügyészség. Mindenért törleszteni akar a vádhatóság, ami miatt nem tudott vádat emelni – jelentette ki Zuschlag. Zuschlag olyan büntetést kért magára, amely lehetővé teszi, hogy életét újrakezdhesse Magyarországon. – Esélyt kérek a túlélésre. Nem túlzok, ha azt mondom: nekem sem jelenem, sem jövőm nincs ebben az országban. Egy súlyosabb, az ügyészség által kért tizenkét és fél éves fegyházbüntetés igazságtalan lenne. Higgye el a tisztelt bíróság, hogy volt időm megbánni a történteket. Ha módomban állna, másként oldanám meg a szervezetek finanszírozását. Nem kérek mást a bíróságtól, mint azt, hogy újrakezdhessem az életem. Hosszabb idejű fegyház után erre nincs esély – mondta Zuschlag. A nap során a többi tizenöt vádlott is lehetőséget kap arra, hogy felszólaljon az utolsó szó jogán." (forrás: www.baon.hu)

,,Maffia-ügy"? - Egy tényállás értelmezésének kérdései


,,A Btk. csinált a magyar politikusból maffiózót?

Egyértelműen példát akart statuálni a bíróság a Zuschlag-ügyben, ráadásul az egész eljárás – az egykori és hivatalban levő állami vezetők tanúkénti bíróság elé citálása például – azt sugallja, hogy az ügy nem volt mentes a politikai felhangoktól sem.

Ezt állítja több szakértő. Egyes vélemények szerint az ügyészség és a bíróság sem bizonyult pártatlannak. Ennek tudható be – vélik többen –, hogy egy nem is különösebben nagy kárt okozó vagyon elleni bűncselekmény miatt első fokon, nem jogerősen Zuschlag Jánost nyolc és fél év börtönre ítélték, miközben gyakran az emberölést is meg lehet úszni kevesebbel.

Inkább szakmai szempontból tartja aggályosnak az ügyet Bárándy Péter ügyvéd, volt igazságügyminiszter. Szerinte ugyanis baj van a Btk.-val, mert az élet és a testi épség, illetve a vagyon elleni és gazdasági bűncselekmények szankciói nem válnak el egymástól eléggé. Vagyis: a büntetési tételek nem fejezik ki azt az általános erkölcsi elvet, amely szerint az emberi élet fontosabb bármely vagyontárgynál. Emiatt fordulhat elő, hogy egy tolvaj vagy csaló akár többet is ülhet, mint egy gyilkosság elkövetője.

Kétségtelen, hogy a Zuschlagügyben hozott ítélet ettől az ellentmondástól függetlenül is figyelemre méltó módon eltér a megszokottól – fogalmaz Bárándy. Tehát a hetvenmilliós csalás és pár bagatell bűncselekmény miatt kiszabott verdikt – tekintettel arra is, hogy ezúttal emberek élete vagy testi épsége egyetlen pillanatig sem került veszélybe – rendkívül súlyosnak minősíthető.

Ha viszont elfogadjuk, hogy Zuschlag és társai bűnszervezet tagjaként követték el cselekményeiket, az ítélet már kifejezetten enyhének tűnik – árnyalja a képet az ügyvéd –, mert a különösen nagy kárt okozó csalás esetén kiróható legfeljebb nyolc év börtön ebben az esetben tizenhatra nő. Bárándy szerint Zuschlag jelentéktelen figura, nem keresztapa. Úgy véli, a Btk. indokolatlanul szélesítette ki a maffiabűnözés körébe sorolható cselekmények körét azzal, hogy a bűnszervezet fogalmát igen nagyvonalúan határozta meg. Ehhez elég, ha létrejön egy „három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése”.

– Lehet ugyan elfogultsággal vádolni az ügyészt vagy a bírót, ám nem az igazságszolgáltatás, hanem a Btk. csinált Zuschlagékból maffiabűnözőt – hangsúlyozza Bárándy. Leszögezi: Zuschlag politikusként, a közbizalommal visszaélve csalt, ami önmagában súlyos megítélés alá esik, de ettől még nem maffiózó. Az eljárás során ugyanakkor nyilván kiderült, hogy a cselekmények alapján meg kell állapítani a bűnszervezet létét, és ettől kezdve minden kényszerpályán folyt: az ügyész emiatt emelt vádat, a bíró pedig ennek megfelelően hozott ítéletet. Arról is csak a jogszabályok tehetnek, teszi hozzá Bárándy, hogy egy jó magaviseletű gyilkost például feltételesen szabadon lehet engedni, de Zuschlagot nem.

Mindezek alapján érdemes meggondolni, hogy nem lenne-e célszerűbb az Európa Tanács (ET) bűnszervezetre vonatkozó ajánlását alkalmazni – véli Bárándy. Az csaknem tucatnyi pontban sorolja fel a maffiabűnözés jellemzőit, idesorolva egyebek mellett az erőszakot, a tanúk megfélemlítését, a sajtó, a politikusok, illetve állami szervek befolyásolására való törekvést és a pénzmosást. Ezek mindegyikének egyidejű megvalósulását az ET sem követeli meg, mégis, mindez a bűnszervezet jóval árnyaltabb meghatározását adja.

Az ügy kapcsán felvetődik, hogy a bíró miért minősítette éles hangon a Zuschlagék által benyújtott pályázatokat, és milyen információk birtokában tett utalásokat rá, hogy a vádlottak pontosan tudták: nem kell különösebben igyekezni, mert azokat valaki úgyis elfogadja. Ebből arra lehet következtetni, hogy más személyek felelőssége is szóba jöhetne. Az ügyvéd szerint nincs ebben semmi furcsaság, mert a bírót nem lehet megfosztani attól a lehetőségtől, hogy a cselekményt minősítse. A vádtól azonban akkor sem térhet el, ha más személyek szerepe is gyanúsnak tűnik, vagyis: az ügyészség előterjesztésén nem léphet túl. A vádhatóság pedig szuverén módon dönt, hogy emel-e vádat, és milyen cselekmények alapján teszi azt. Tény ugyanakkor – teszi hozzá az ügyvéd –, hogy az ügyészség ilyen irányú tevékenysége nem tekinthető transzparensnek.

Azt Bárándy sem vitatja, hogy a viszonylag egyszerű tényállás miatt nehezen érthető, miért húzódott ilyen sokáig az eljárás, ami nem erősíti az igazságszolgáltatás pártatlanságába vetett hitet. A demonstratív külsőségekre sem volt szükség, bár az ügyvéd szerint mostanában a bűnüldöző hatóságokban mutatkozik némi hajlam effélére: rabláncon vezetik Zuschlagot, bilincsbe verik a BKV már nem túl fiatal volt személyzeti vezetőjét, kommandósok rohanják le az egyetemi rektort. Ez persze jogilag rendben van, legfeljebb – teszi hozzá – furcsa."
(forrás: www.nol.hu)

2010. április 7., szerda

Egy tisztánlátó cikk:


,,Zuschlag a mártír
MKT
| | 2010. április 1., csütörtök 19:44 | Frissítve: 2010. április 1.
Kenyeret és cirkuszt! Ha kenyér nincs, legalább cirkusz legyen. Meg is van. A Zuschlag ügy jó kis politikai cirkusszá vált, amivel ki lehet elégíteni a „nép” vérszomját. Az ügy a politikai élet megtisztulásának szimbóluma lehetne, de inkább a koncepciós perek újraindításának kezdetévé válhat.

A Zuschlag-ügyben nem tud a bíróság olyan súlyos ítéletet hozni, amit a „nép” ne tartana kevésnek, mert a „nép” bűnösöket akar. Valakit, aki felel rossz sorsáért, aki elviszi a balhét, akit ha végre börtönbe csuknak vagy fellógatnak, minden jóra fordul. Csak úgy, hirtelen. De hiába a vérszomj, hiába a súlyos büntetés, az, hogy Zuschlag börtönben rohad, elégtételt adhat, de csak akkor használ az országnak, ha a tanulságok pozitívak. A jelen állás szerint inkább csak port hintettünk a szemünkbe, hogy ne lássuk az igazi gondokat. Ami önmagában az első negatív fejlemény. A többi tanulsággal is csak ártunk magunknak.

Legtöbben, még a baloldalon is örültek, amikor Zuschlagot letartóztatták. Úgy gondolhatták, hőssé válthatnak. Egy párt, amelyik a saját politikusát letartóztatja, tényleg hős lehetett volna. Aztán Zuschlagról kiderül, inkább csak az első dominó. Letartóztatása volt a jel, hogy a szocik nem sérthetetlenek, őket is börtönbe lehet csukni. A párt hős helyett minden gondunk okozójává tökéletes bűnbakká vált, és az események végképp kicsúsztak kezéből.

A Zuschlag-ügy jó lecke és példa lehetett volna a politikusoknak, hogy saját pártjuk nem védi meg őket minden körülmények között. Nem lehet büntetlenül lopni. Megdőlt volna a tétel, hogy nálunk kapcsolatokkal mindent el lehet intézni. Az első számú lecke mégsem ez lett, hanem hogy soha ne buktasd le a párttársadat, és minden körülmények között védd meg, akármit követett el, mert ha kiderül valami, annak beláthatatlanok lesznek a következményei. Úgy gondolom, ezt minden valamit magára adó politikus megértette, és nem is várhatók több lebukás a magyar közéletben.

Bármekkora is legyen a „nép” vérszomja, az ítélettel túllőttek az értelmes célon. Ez után még a szocikat gyűlölő értelmiségnek is el kell gondolkodni a tanulságokon. Nem a középkorban vagyunk, ahol a nyilvános kivégzések adtak jó szórakozást a népnek, és terelték el a figyelmet a valódi gondokról. Az ítéletet mindenképpen koncepciósnak nevezhetjük, abban az értelemben, hogy jobban motiválta a nép vérszomjának kielégítése és a választások közelsége, mint a korrupciós ügyekben eddig megszokott gyakorlat.

Az egész sztoriban a perérték már a kezdetektől viccelődés tárgya volt. 70 millió forint olyan alacsony a korrupcióbizniszben, hogy még kerekítési hibának sem tekinthető. Egy autópálya-kilométeren jóval több a csúszó, de a Postabank- és a Kulcsár-ügy összege ennek több százszorosa. Nem tudom, mennyit költöttünk közpénzből az ügy „felgöngyölítésére”, de gyanítom: a 70 millió többszörösét.

A 70 millió ráadásul 15 vádlottra jutott, és több év alatt sikerült begyűjteniük. Ha szétdobták volna évente, még egy Balatonszelet sem jött volna ki belőle fejenként, ráadásul a periratok szerint még politikai célokra is fordítottak belőle. 15, természetszerűleg feketén dolgozó bébiszitter 2 év alatt többel károsítja meg a közösséget, mint ezek 15-en.

De a népnek vér kellett, és úgy tűnik, a politikai közhangulat által befolyásolt igazságszolgáltatás ezt meg is adta nekünk. Az, hogy az ítélethirdetés, mint egy brazil szappanoperában, a választások előtt 12 nappal volt, már önmagában is aggodalomra adhat okot egy normális jogállamban. A büntetések mértéke végképp rémisztő. Főleg a „bűntársak” tekintetében. A „nép” persze még ezt is kevesli.

A propaganda tovább folyik, és a sajtó egy része be akarja bizonyítani, hogy más országokban ennél jóval súlyosabb ítéletek születnek ilyen ügyben. Igaz, az USA-ban többet lehet kapni, de ott az olaszliszkai lincselőket, a Cozma-ügy késelőjét, a nyugdíjasokat agyonverőket halálra ítélték volna. Sőt a nyugdíjasok jó eséllyel maguk lőtték volna le a betolakodókat. De miért nem vesszük inkább Kínát példának, ahol az ilyenekért akasztás vagy golyó jár, és a kivégzett családjával még a golyót is kifizettetik. Sokak szerint a szocialisták tekintetében vissza kéne térni a nyilvános akasztásokhoz vagy még inkább a kövezésekhez. A begőzölt agyú embereknek ez jobban tetszene.

Az eddigi gyakorlatok azért mások voltak. Több milliárdos, bűnszervezetben elkövetett vám- és áfacsalásokat néhány évvel úsztak meg az emberek, a Fekete sereg vezetői, akiknek kezéhez vér tapadt, házi őrizetbe kerültek, ahonnan szépen megpattantak, a Postabank- és Kulcsár-ügyben senkit nem ítéltek el. És a sort mindenki folytathatná. A többedrendű vádlottak esetén az ítéletek egy része szinte komikus. A pályázatokat megíró kilencedrendű vádlott, aki egyáltalán nem tartozott a baloldali körökbe, egy év négy hónapra ítélték és vagyonelkobzásra, miközben bizonyították: nem kapott pénzt az ügyből a munkadíján kívül.

Az ítéletekkel egyébként megdőlt a legfőbb összeesküvés elmélet, miszerint Zuschlagot a zsidók csukatták le, mert a Holokauszton viccelődött, hisz ahhoz nem lett volna szükség a többi résztvevő ilyen durva elítélésére.

Bebizonyosodott, inkább a politikai közhangulat mozgatja az eseményeket, mint az igazság keresése. A másik tanulság, ami újra bebizonyosodott, az sem a megtisztulást szolgálja: Lopj keveset és lecsuknak, Lopj sokat és kitüntetnek.

Zuschlag ma már inkább egy keresztény gladiátorra emlékeztet, akit meghalni küldtek be az oroszlánok elé, hogy a nép jól szórakozzon. Az egész ügy a magyar igazságszolgáltatás gyengeségét, a törvények politikai érdekekben való használatát sugallja, mint a magyar megtisztulás nyitányát. Csak remélni lehet, hogy a jövőben várható nagy perek nem ilyen stílusban zajlanak majd. Ahhoz, hogy jó irányba forduljanak dolgaink, a nép vérszomját csillapítani kellene, és nem még inkább felkorbácsolni. A Zuschlag-ügy, mint Magyarország épülését szolgáló szimbólum, megszűnt létezni. Amit tanultunk belőle, az semmi jót nem szolgál."
(Forrás: www.zip.hu)

2010. április 5., hétfő

Vélemények az ítéletről:


,,Ágyúval Zuschlagra

Nagy N. Péter| Népszabadság| 2010. április 2.

Nemrég nyolc és fél év szabadságvesztésre ítélte a szarvasi bíróság azt a férfit, aki többször is erőszakosan közösült két rábízott kiskorú lánnyal. Ugyanennyit kapott egy 56 éves marcali férfi, aki megütötte élettársát, fejét a küszöbbe és az ajtóba verte, majd igen súlyos sebesülést okozva fejszével is megütötte. Ennél kevesebbet, nyolc év börtönt kapott az a kisvárdai férfi, aki egy családi veszekedés után megölte az édesanyját.

Nyolc év börtönt kapott Hágában Pavle Strugar volt szerb tábornok Dubrovnik 1991-es szétlövetéséért. Az ügyészség a genfi konvenció megsértése és gyilkosságok miatt kért rá büntetést.

Kulcsár Attilát első fokon nyolc évre ítélték. A nevével fémjelzett brókerbotrányban az összes veszteség megközelíti a 46 milliárd forintot.

A Zuschlag Jánosra szerdán első fokon kirótt nyolc és fél éves börtönbüntetés tehát különösen súlyos. Egy város szétlövetéséért vagy egy bank szisztematikus kifosztásáért kevesebbet adnak. Gyerekek megerőszakolásáért ennyit.

A 32 éves vádlott évek óta simliskedett, amikor az ügyészség megfogta. Csapatot szervezett arra, hogy állami pénzeket hívjanak le álalapítványokon, egyesületeken keresztül, amely összegeket nagyobbrészt baloldalinak nevezett ifjúsági rendezvényekre fordították. Aligha a globalizáció és a szolidaritás értéke közötti konfliktusmező szellemi tisztogatása volt ott a program. Elvertek így sok millió forintot, amelynek nagyobb részét Zuschlag megtérítette. A jog szerint mindez maffiabűnözés, és aszerint is járt el a bíróság. A gengsztervilág szupernehézsúlyú profijaira rendelt eszközökkel támadtak politikai nyikhajokra, ahogy ezekben a körökben nevezték őket: a csokitolvajokra. Zuschlagot másfél évig előzetesben tartották, amikor kellett, rabszíjon vezettették az ebben – és csak ebben – az összefüggésben ártalmatlannak, sőt, szánandónak feltűnő vádlottat.

Gondolhatnánk, hogy precedenst szolgáltatott a bíróság, megvédve egyszer s mindenkorra a tolvaj politikusoktól a közösséget, de még ebben az összefüggésben is csak nézünk magunk elé. Zuschlag bűnlajstromán annyi pénz van, amennyiből nem jönne ki egy békávés végkielégítés. Ott akkor mit fognak csinálni? Ideiglenesen visszaállítják a halálbüntetést? Villamos elé vetik őket?

Valami súlyos aránytalanság van itt, amit a legjobban a Zuschlag-ügy bírája érzékelhet, aki a kecskeméti maffiaperben is ítélkezett. Három és fél évvel többet szabott ki akkor a fővádlottra, mint itt, ám közben a teljes családját rendőri védelem alá kellett helyezni, mert valódi bűnözőkkel volt dolga, gengszterháborúval, bérgyilkosokkal, rengeteg fegyverrel.

A szerdai ítélet arra nagyon jó, hogy a politikusok nálunk is megértsék, nem maguk vannak, akármilyen felfoghatatlan, kívülről megítélik a dolgaikat, és nemcsak a választók. De, ha – akár a jogszabályok darabossága miatt is – mindennek bosszúíze van, azt a következtetést vonhatják le, hogy most a másik győzött, ezért legközelebb nekik kell erősebbnek lenniük. Eközben az általuk megsértett közösség igazságérzete megint csak tanácstalanul keresi a kapaszkodót."

Ennek a cikknek a szerzőjével teljesen egyetértek, mert a Zuschlag által elkövetett bűncselekmény egyáltalán nem meríti ki a bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények, a maffiabűnözés BTK-beli tényállását.
A 8 év 6 hónap börtönbüntetés összehasonlítva az életellenes, erőszakos bűncselekmények ítéleteivel: abszurd.

Vélemények az ítéletről:


,,Simon Tibor gyilkosai olcsóbban megúszták, mint Zuschlag

szerző: Kósa András
2010-03-31 20:28

Maffiózók, vagy emberölésért elítéltek szoktak annyi év börtönt kapni Magyarországon, mint most Zuschlag János csalásért, a bíró valószínűleg példát akart statuálni, ez azonban legitim szempont – mondták a Hírszerző által megkérdezett szakértők az egykori ifjú-szocialista ítélete kapcsán.
"Példát statuáltak Zuschlag Jánossal" – kommentálta a Hírszerzőnek Fleck Zoltán jogszociológus a nyolc éves börtönt, amire a bíróság első fokon elítélte Zuschlag Jánost, hozzátéve ugyanakkor, hogy teljesen legitim egy bíróság esetében annak mérlegelése, hogy egy súlyos ítéletnek lesz-e visszatartó hatása. Márpedig Magyarországon a korrupciós ügyek tekintetében komoly társadalmi és szakmai nyomás van a bíróságokon a szigorú ítéletek meghozatala érdekében, de az ilyen esetekkel eddig keveset tudott kezdeni az igazságszolgáltatás: kevés ügy jut el az ítélethozatalig, ráadásul ekkorra a perérték átlagosan egy millió forintra csökken.

Fleck Zoltán hasonló esetként említette, amikor tavaly Hajdú-Bihar Megyében tízezer forint kenőpénz elfogadásáért letöltendő szabadságvesztésre ítéltek rendőröket: a bíró itt is azt mérlegelte, hogy a korábbi felfüggesztett büntetéseknek gyakorlatilag semmilyen következménye nem volt, a korrupt rendőröket az állományból sem távolították el sokszor, dolgozhattak tovább.

Miért jár nyolc és fél év?

A nyolc és fél év viszont Magyarországon általában bűnszövetkezetben elkövetett, maffiaszerű bűncselekmények büntetési tétele, amelyek "jócskán tartalmaznak erőszakos cselekedeteket". Ellenben például a Postabank, vagy a K&H ügyekben, melyeknél "szintén magánzsebekbe vándoroltak pénzek, és közvetve közpénzek is vándorolhattak", jóval enyhébb ítéletek születtek. Fleck Zoltán szerint így a Zuschlag-ítéletből egy "jogpolitikai szándék” mindenképpen kiolvasható: "kezdjünk már valamit a korrupcióval".


Hack Péter, az ELTE tanára (hangsúlyozva, hogy árnyaltabb véleményalkotáshoz át kellene tanulmányozni az indoklást is, amit a bíró négy órán át ismertetett) úgy vélekedett: "alapvetően korrekt ítélet született", igaz a verdikt Zuschlag esetében szigorú, a többiekében viszont már nem, és ha figyelembe vesszük, hogy az ügyész 12 évet kért, "elmondható, hogy a bíró nem szolgálta ki az ügyészi igényeket". Hack Péter felhívta a figyelmet ugyanakkor, hogy ennyit súlyos életellenes bűncselekményekért szoktak adni, de például Simon Tibor néhai ferencvárosi futballista agyonverői is megúszták kevesebbel.

Kényelmetlen kérdések

Mindkét szakember szerint felvet ugyanakkor más kérdéseket is az ítélet. "Nem mondhatnám, hogy Zuschlag János piti bűnöző, de ha ő 70 milliós csalásért, amelynek a három negyedét visszafizette ennyit kapott, mennyit kapnak majd vajon azok, akik akár milliárdos korrupciós ügyek szereplői lesznek" – mondta Fleck Zoltán. Elgondolkodtató, hogy Zuschlag János 70 millió forintos ügyében három évig tartott az első fokú ítélet meghozatala, míg az 50 milliárd dolláros csalásért 150 évre ítélt Bernard Madoff esetében fél év alatt eljutottak a jogerős ítélethez – vélekedett Hack Péter.

Az alkotmányjogász szerint az is sajnálatos, hogy "a magyar igazságszolgáltatás láthatóan nem képes nélkülözni a középkori megszégyenítés eszközeit", Zuschlag Jánost (de korábban ugyanígy például Szabadi Béla kisgazda államtitkárt, vagy az Agrobank vezetőit) "látványosan, rabszíjon vezetgetik a kamerák előtt, miközben például Madoffot, vagy Michael Jackson orvosát sosem mutatták így, pedig azok is nagy felháborodást keltő esetek voltak. A civilizált világ igazságszolgáltatási gyakorlatába ez már régen nem fér bele".

Fleck Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy nemzetközi összehasonlításban árnyalt a kép: Kínában köztudottan csak úgy röpködnek a halálos ítéletek korrupciós esetekben, de például Romániát azért bírálja már évek óta az Európai Bizottság, mert korrupciós ügyekben rendszerint enyhe ítéletek születnek, jellemzően ezek is felfüggesztve.

Hogy mi lehet Zuschlag fellebbezésének eredménye, arról Hakc Péter nem kívánt jóslásokba bocsátkozni. Fleck Zoltán is csak annyit mondott, hogy ha végül a bűnszövetkezetben elkövetés nem áll meg az eljáró bíróság szerint, az eddigi gyakorlat azt mutatja, a minimális büntetési tételhez közeli ítéletet szabnak ki végül."
(Forrás: Hírszerző)

A Zuschlag-ügyről másképp: Aquinói Szent Tamás üzenete a vádlóknak


Célom az objektív igazság megtalálása, függetlenül bármilyen politikai irányzattól, és minden mástól, ami a gondolkodást kényszerpályára tereli.
Mindenkinek van egy életfeladata, amiért a földi világba leszületett. Aquinói Szent Tamás spirituális tanítványaként - aki a méltányosság és az igazságosság hirdetője volt - az enyém az, hogy felhívjam az emberek figyelmét arra, hogy az igazságszolgáltatásban ezen két értéken kívül semmi más ne vezesse őket. Ezzel elkerülhetik a rágalmazást, igazságtalanságot, téves, illetve eltúlzott, könyörtelen ítéleteket.
Magam nemzeti gondolkodású vagyok, de politikai pártoktól független gondolkodó.

Nagypénteket követő napon Szent Tamás a következőket üzente rajtam keresztül:
,,Drága Gyermekeim! Pár napja egy olyan büntetőjogi perben hozott ítélet született, amelyben Isten örök és változatlan értékei, az igazságosság és a méltányosság sérelmet szenvedtek. Akit elítéltek, bűnös volt ugyan, de nem ismertek minden körülményt az ügyről, és nem vettétek figyelembe maradéktalanul azt, ami a vádlott mellett szól. A legszentebb cél érdekében sem szabad egy megtévedt, de lelke lényegét tekintve jó, senkinek ártani nem kívánó embert olyan büntetéssel sújtani, mint egy könyörtelen gyilkost, vagy erőszakos bűnözőt, aki a testi vagy lelki kínzásban leli örömét.
Isten szemében a legnagyobb érték az emberi élet, az ember lelke, teste olyan nagy kincs az Atya szemében, hogy minden hajszálunkat számon tartja. Fiát adta értünk, aki meghalni is képes volt a lelkünkért. A vagyon szükséges a földi élethez, de csak eszköz. Ezért egy vagyon elleni bűncselekmény vádlottját nem lenne szabad a gyilkosoknak járó büntetésnél súlyosabb ítélettel, és nyilvános megszégyenítéssel megfosztani emberi méltóságától. Nem szabad elfelejteni, hogy a bűnbe esett lélek is hatalmas érték Isten szemében. Ez a lélek most egy eltúlzott ítélet miatt nagyon szenved, megértésre és együttérzésre vár. Ne felejtsétek el, hogy akit a világ meggyaláz, azt Atyám felmagasztalja. Isten szemében az ártatlanul elítélt, és a bűnös, aki túlzottan súlyos ítélet áldozata lesz, egyaránt mártír, akit Ő különleges kegyelemben részesít.
Legyetek éberek! Isten, mint egy jó tanár, próbák elé állít időnként titeket. Megvizsgálja, hogy közületek ki képes az igazságos döntésre, ki tud befolyásmentesen, objektíven ítélni, kiben van meg kellőképpen a megbocsájtás szent erénye. Azután elválasztja a búzát az ocsútól. Különböző dimenziók léteznek a Világmindenségben. Aki könyörületes és szeretetteljes - hisz a Szent Lényeg ez, - az egy magasabb dimenzióba, felsőbb osztályba :-)léphet. Az, hogy közületek ki hova kerül, attól függ, hogy mennyire engeditek lelketekbe a Szeretetet, az Igazságosságot és a Méltányosságot. Tehát Őt, aki az Út, az Igazság, és az Élet. Legyetek áldottak! Ámen"